A tenisz kínai fejlődésének történetéről és a tenisz jellemzőiről.
A teniszpálya egy téglalap alakú, amelynek hossza 23,77 méter, szélessége egyéniben 8,23 méter, párosban pedig 10,97 méter.
A tenisz fejlődése Kínában
1885 körül mutatták be a teniszt Kínában, és csak külföldi misszionáriusok és üzletemberek körében kezdődött olyan nagyvárosokban, mint Peking, Sanghaj, Kanton és Hongkong, valamint néhány missziós iskolában.
1898-ban a sanghaji Szent János Főiskola rendezte meg a Steinhouse Kupát, amely Kína legkorábbi iskolai versenye volt.
1906-ban a pekingi Huiwen Iskola, a Tongzhou Concord Főiskola, a Tsinghua Egyetem, a Sanghaji Szent János Egyetem, a Nanyang Főiskola, a Lujiang Egyetem, valamint néhány iskola Nanjingban, Kantonban és Hongkongban elkezdte az iskolák közötti teniszversenyek megrendezését, amelyek elősegítették a tenisz fejlődését Kínában.
1910-ben a teniszt az ókori Kína első Nemzeti Játékainak hivatalos versenyszámaként tartották számon, és csak férfiak vettek részt rajta. A későbbi Nemzeti Játékokon teniszversenyeket szerveztek.
1924-ben a kínai Qiu Feihai részt vett a 44. wimbledoni teniszbajnokságon, és bejutott a második fordulóba. Ez az első alkalom, hogy egy kínai versenyző részt vett a wimbledoni teniszbajnokságon.
1938-ban a kínai Xu Cheng-ji nyolcadik kiemeltként vett részt az 58. wimbledoni teniszbajnokságon, és a férfi egyesben a negyedik fordulóig jutott. Ez Kína legjobb eredménye a wimbledoni teniszbajnokság történetében. Emellett kétszer is megnyerte a Brit Keménypályás Bajnokság egyéni bajnokságát 1938-ban és 1939-ben.
A Kínai Népköztársaság megalapítása után a tenisz fokozatosan fejlődött alacsony kiindulóponttal, gyenge alapokkal és kevés interakcióval. 1953-ban először rendeztek négy labdajátékot, köztük teniszt (kosárlabda, röplabda, háló és tollaslabda) Tiencsinben.
1956-ban megrendezték a Nemzeti Teniszbajnokságot. Később rendszeresen megrendezték a Nemzeti Tenisz Ligát, és bevezették a promóciós rendszert. Rendszeresen rendeztek országos teniszversenyeket, országos keménypályás teniszbajnokságokat és országos ifjúsági teniszversenyeket is. Az utóbbi években elindította a turnét, a senior teniszversenyeket, a főiskolai teniszversenyeket és a junior teniszversenyeket. Ezek a versenyek pozitív szerepet játszottak a tenisztudás fejlesztésében. Új Kína korai napjaiban az egész gazdaság felkészült az újra. Ebben az időben a sport még nem volt népszerű, de időnként szerveztek versenyeket. Bár volt bizonyos promóciós hatása, a fejlődés még mindig nagyon lassú volt.
A 2004-es kulturális forradalom utáni időszakban a teniszkultúra népszerűsödött és fejlődött. 1980-ban Kína hivatalosan is csatlakozott a Nemzetközi Teniszszövetséghez, ami azt jelzi, hogy hazánk tenisze új fejlődési szakaszba lépett. Ebben az időszakban néhány kiemelkedő teniszező jelent meg hazánkban. 2004-ben Sun Tiantian és Li Ting megnyerte a női páros bajnokságot az athéni olimpián. 2006-ban Zheng Jie és Yan Zi megnyerte a női páros bajnokságot az Australian Openen és a wimbledoni bajnokságon, és a harmadik helyen végeztek a páros világranglistáján. A teniszkultúra jellemzői elsősorban a következőkben tükröződnek: hazánk teniszsportjának általános színvonala javul, és számos kiemelkedő sportoló tűnik fel, gyakoriak a csereprogramok más országokkal, a teniszkultúra pedig új fejlődési szakaszba lépett.
A tenisz jellemzői
1. Egyedi tálalási módszer
A tenisz szabályai kikötik, hogy a sportban részt vevő két fél egy körben adogat a kör végéig. Ezt a kört szervakörnek nevezik. Minden szervában két lehetőség van, azaz egy kihagyott szerva és két másik. A szerválási lehetőség nagymértékben növeli az adogatás erejét. Emiatt a szerváló oldalnak mindig lehet bizonyos előnye egy kiegyenlített játékban a két fél között.
2. Különböző pontozási módszerek
A tíznapos teniszmeccsen a 15, 20, 40 pontozási módszert alkalmazzák, és minden játszma 6 játszmából áll. A 15 pontos pontozási rendszer a középkorban alakult ki. A csillagászati szextáns szabályai szerint egy kört hat egyenlő részre osztanak. Minden rész Ba fok, minden fok 60 perc, és minden perc 60 másodperc. Másrészt 4 tíz 12 másodperc 1 perc, 4 15 fok 1 fokra van osztva, 4 15 fok 1 rész, tehát 4 15 fok javasolt. Állandóként 1 pont jár 15 pontért, 4 ponttól 1 részig, szerválni, 1 rész szervál, később a fül-porckorong arány 6 részre változik, ami egy „kört” eredményez, ami történetesen egy teljes szett. A kör. Így később 1 pontot 15-nek, 2 pontot 30-nak, 3 pontot pedig 40-nek írtak be (jelölés nélkül). Amikor mindkét fél 40 pontot szerzett, az egyenlőnek számított (dcoce), ami azt jelentette, hogy a győzelemhez nettó pontot kellett szerezni. Ez 2 pontot jelent.
3. Hosszú versenyidő és magas intenzitás
A hivatalos teniszmérkőzés a férfiaknál öt szettben három győzelem, a nőknél pedig három szettben két győzelem. Az általános mérkőzésidő 3-5 óra. A történelem leghosszabb mérkőzésideje több mint 6 óra volt, mivel a mérkőzésidő túl hosszú és túl késői. Nem ritka, hogy a játékot ugyanazon a napon felfüggesztik, majd másnap folytatják. Egy szoros mérkőzés a játék hosszú időtartama miatt nagy fizikai erőt igényel mindkét fél sportolóitól. Az emberi ellenségek sűrűsége a teniszpályákon a legkisebb az összes sportverseny között a hálózaton. Emiatt egyesek nagyon intenzív teniszmérkőzéseket játszottak. A férfiak futási távolsága közel 6000 méter, a nőknél pedig 5000 méter, az ütések száma elérte a több ezer darabot.
4. Magas pszichológiai minőségi követelmények
A teniszben az edzők a csapatversenyek alatt a pályán kívül is adhatnak tanácsokat. Az edzők más időpontban nem irányíthatnak játékosokat. Gesztusok sem megengedettek. A játékot egyéni játékosok veszik körül, és a játékosok függetlenül küzdenek. Nincs jó pszichológiai minőség. Lehetetlen megnyerni a játékot.
PSTeniszlabdagépek, tenisz edzőgépek, tenisz edzőeszközök stb. nagykereskedői/gyártói vagyunk. Ha szeretne tőlünk vásárolni vagy üzletelni, kérjük, ne habozzon kapcsolatba lépni velünk. Köszönjük szépen!
Közzététel ideje: 2021. márc. 27.